Kosztolányi Péter
alias GÉNIUSZ


WANTED! WANTED!

Ismert adatok:
Cím: Gyöngyös, Bethlen Gábor utca 4/2. IV/24.

Életem története:

Kedves Családanyák, Családapák és Szinglik!
A címben szereplő kategóriák közül a harmadikba tartozom, nem tudok Nektek fényképeket mutogatni feleségről, gyerekről, kutyáról meg családi házról. Azért ígérem, hogy magamról hamarosan küldök egy-két felvételt. Úgy alakult, hogy egyetem után Pécsett maradtam. Nagyon kedves hely, emlékezzetek csak a negyedikes osztálykirándulásra. Hogy pontosan ki mire emlékezzen, azt úgyis tudjátok. Szóval lehúztam egy fél évet a szigetvári kórházban. Ez a hírneves intézmény látja el az Ormánság büszke népét mind somaticusan, mind psychésen. Utána az egyetem Idegsebészeti Klinikájára kerültem, meg a Neurológiára is beépültem. Hogy minek? Hát, nem olyan "tessék a díványra feküdni és mesélni anyukáról" típusú szihológusként, hanem jórészt teszteket csinálok. Intelligencia, memória, stb. műtéti hatékonyság, betegkövetés, gyógyszerhatás-vizsgálat, jogosítvány végütt. Néha van egy kis szorongás, depresszió, személyiségzavar (mindkét oldalon). Közben próbáltam egy PhD-t, hogy nehogy már pont én ne legyek doktor az osztályban. (Egyik professzoromat idézve: "Próbálkozni a kutya szokott." Na igen.) Az egyik téma már befuccsolt, most a második ígéretes témát nyomom. Gyerekek, hogy a PhD mekkora baromság! Az biztos, hogy a konferenciai svédasztal kedvéért nem éri meg ennyit güzülni. Na, majd megvitatjuk. Ja, Livi már dr :-?
Rájöttem még egy dologra: hogy milyen jó a fizika meg a matek, amiket gimiben igen gyűlöltem. Éljen Vörös és áldott legyen Vadasi emléke! Beiratkoztam informatika szakra is, most vagyok másodéves. (Előbb volt egy freudi elgépelésem: másodéves helyett "másokéves".) Találkoztam egy forró, nem teljesen egyoldalú szerelemmel is: ez a siklóernyőzés. Néha jobb, mint a... khmm, lektorált a fórum? Úgy alakra, megjelenésre nem sokat változtam. De mégis: kevesebb kék nájloningem van.